Állnak a vonatok, a buszok, az autók is, az emberek nem mennek be dolgozni, sem iskolába a gyerekek, mert..na miért? mert hull a HÓ. Londonban tél van december másodikán. Kelet-európai fejemmel ezt is meg kellett érjem, és nem tudok nem mosolyogni:) Elnézést kérek a britt meg másféle fajta nemzetiségektől, akik számára a hó mindeddig csak választási lehetőség volt csak, ergo elrepültek egyet sízni. Most azon ötölök, hogy talán nem véletlen ez a globális felmelegedés, otthon ugyebár esik, süt a nap. Időjárást cseréltünk, vagyis egymásét tapasztaljuk, kicsit olyan hegy a Mohamedhez stílusban. Kellett ez nekünk Kelet? Csak a négy évszak mitológiáját látom elveszni, és ez fáj, hiszen azon nőttem fel, na meg a sok finom gyümölcsön és zöldségen nagyanyám kertjéből.
Nehezen indulunk el no, nekem is néhány évembe került, néhány otthoni nekifutamodás meg pofára csattanás után vettem rá magam a szerencsepróbálásra. És nem tudom levetkőzni a meséinket és ez olyan jól esik. Rengetegen leírták már, de nem érdekel: a különbözőséged ébreszt rá saját magad értékeire a legjobban.
No comments:
Post a Comment